Egyértelműen állást foglalt az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság, mostantól a tagállamokkal és az európai állampolgárokkal szemben Ukrajnát részesítik előnyben. A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
Minden idők legnagyobb uniós büdzséjeként harangozta be szerdai ismertetőjén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szervezet új, többéves pénzügyi keretet (MFF), azaz az EU 2028 és 2034 közötti finanszírozási tervét.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerda délután bemutatta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos a 2027 után életbe lépő új uniós büdzsé főbb számait. Ursula von der Leyen bizottsági elnök is tájékoztatót tartott a témában.
Elsőre valóban impozánsnak tűnik, hogy a mostani, 1200 milliárd eurós főösszeget közel kétezer milliárd euróra emelik. Nominálisan ez valóban emelkedés, hiszen az uniós bruttó nemzeti jövedelemre (GNI), azaz a teljes kontinens összbevételére.
Hivatalosan ennek 1,26 százalékát teszi majd ki az új főösszeg, azonban a mostanihoz képest mért növekményt felemészti a Next Generation EU visszafizetése, azaz az unió GNI-jének 0,11 százaléka valójában hiteltörlesztésre megy el.
Összességében tehát arányosan nem beszélhetünk minden idők büdzséjéről, hiszen nem sokkal több, mint a mostani ciklusban.
A legdurvább újítása a büdzsének, hogy a fő kedvezményezett már nem is az uniós állampolgárok, hanem Ukrajna. A létrejövő új alap, az Európai Versenyképességi Alap (ECF) védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd euró lesz. Az elosztási arányokból viszont az látszik, hogy ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülhet.
További pénzeket csatornázhatnak majd Kijev felé az Európai Békekeretből, amelyre 30,5 milliárd eurót szánnak, ennek is nagy része Ukrajnába kerülhet.
Aztán jön a Globális Európa Eszköz, amely közel 200 milliárd euró felett diszponál. Ez teszi lehetővé az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje – nem meglepő módon – megint csak Ukrajna lesz.
És mindezeken felül még létrejön egy kizárólag Ukrajna számára létező, 100 milliárd eurós keret. Ez egy támogatási keret lenne, de amennyiben szükséges, akkor
az EU „vállalja”, hogy a közösség eladósításával még több százmilliárd eurónyi hitelkeretet is biztosítanak Ukrajnának.
Bár sikerként próbálta eladni Ursula von der Leyen az agrártámogatások reformját, nem sokan voltak vevők örömködésére amiatt, hogy a mostani, mindennel együtt 386 milliárd eurós keret bizony 300 milliárdra csökken a következő ciklusban.
Ezt is ajánljuk a témában
Ursula von der Leyen a nagy tervével elárulta az európai termelőket, miközben újra megnyitná az utat az ukrán élelmiszerek előtt.
A gazdák nehézségei az elmúlt években folyamatosan nőnek, nemcsak a brüsszeli bürokrácia útvesztői, hanem a klímaváltozás és az alapanyagárak, valamint az energia drágulása miatt is. Most alóluk húzza ki a szőnyeget az EB, veszélyeztetve ezzel az egész kontinens élelmiszer-biztonságát.
Felmerülhet a gyanú, hogy von der Leyenék ezzel is csak az ukrán mezőgazdaság túltermelésének akarnak piacot biztosítani.
A kevésbe fejlett régiók támogatására legalább 219 milliárd eurót irányozna elő a tervezet, amely más területek kárára növelhető. Így a tagállamokra vár az a kihívás, hogy a regionális fejlesztések és a gazdák támogatása között döntsenek.
A kiszivárgott magyar allokáció növekedést mutat ugyan, de a teljes keret immár több, eddig nem a kohézió forrásokhoz tartozó programokat is magában foglal. Ilyen például a környezetevédelem.
Magyarországnak kifejezetten fájó pont és egyben érthetetlen is, hogy a kondicionalitási mechanizmus erőteljesebbé és összetettebbé válik, immár kiterjed az eddig nem érintett agrártámogatásokra is. A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy politikai nézeteltérések alapján vonja meg egy tagállam teljes nemzeti juttatását, akár egy év alatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyorselemzés a szerdán bejelentett költségvetési számokról.
A migrációs paktum végrehajtását is nagyobb belügyi keretből fedezik, megháromszorozva, 34 milliárd euróra emelik. Sőt, ennél is tovább mennek: miközben a gazdáktól és a felzárkóztatandó régiókban élőktől, minden negyedik európaitól megvonják a támogatások jelentős részét, addig, több, mint 2 500 új alkalmazottal bővítenék a brüsszeli bürokráciát.
Az erre szánt keret már több mint százmilliárd eurót tesz ki.
A Bizottság azt javasolja, hogy egy új válságkezelési mechanizmust is alakítsanak ki,
Ezt is ajánljuk a témában
Éles kritikát fogalmaztak meg az Európai Parlament képviselői a szerdán bemutatott új uniós költségvetési tervezettel kapcsolatban.
ez közel 400 milliárd eurónyi hitel lenne és az Uniót sújtó válságok esetén kellene aktiválni, amivel csak még inkább eladósodna a közösség.
A hiteltörlesztések pedig már így is rengeteg pénz emésztenek fel, ezek visszafizetésére több új forrásra is javaslatot tesz a költségvetési terv.
A javaslatok elvonják a tagállamok adóztatási jogkörét, például a dohánytermék esetében, növelik az érintett termékek árát és csökkentik az uniós nagyvállalatok versenyképességét. A vámbeszedési költség megtérítésének 25 százalékról 10 százalékra csökkentése szintén a tagállami költségvetésektől vonna el forrásokat.
Nyitókép: Andrew Medichini / POOL / AFP
Teljes átalakításba kezd az elnök, fejek fognak hullani.
A Tisza Párt elnöke a testületi munka helyett inkább csónakázott, de pártja álláspontját így sem tudja elfedni, hiszen ő maga és agrártanácsadója, Raskó György a közelmúltban többször támadta a jelenlegi támogatási rendszert, illetve a magyar gazdatársadalmat.
A magyar külügyminiszter elárulta, kikről van szó.
Így szeretnének bocsánatot kérni a gazdaszervezetek szerdai megmozdulása miatt.
Viszont még mindig csalódott Kaja Kallas.
Teljes átalakításba kezd az elnök, fejek fognak hullani.
A hatóság emberei azon dolgoznak az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) közösen, hogy beazonosítsák az elkövetőt vagy elkövetőket.
A Tisza Párt elnöke a testületi munka helyett inkább csónakázott, de pártja álláspontját így sem tudja elfedni, hiszen ő maga és agrártanácsadója, Raskó György a közelmúltban többször támadta a jelenlegi támogatási rendszert, illetve a magyar gazdatársadalmat.
